Az egykori étkezőhelyiség falait nagyrészt rokokó zsánerjelenetek díszítik, de megcsodálhatjuk Vénuszt, a szerelem istennőjét is hattyúk vontatta hintaján.
Minden falon helyet kapott egy-egy, külön kis képmezőben megfestett, dragonyosokat és huszárokat ábrázoló, az osztrák örökösödési háború (1740–48) első éveinek viseletét mutató csatakép. Ezen kívül a korabeli társasági élet egy-egy pillanata elevenedik meg a falakon, köztük egy széles körben elterjedt, korabeli ábrázolás: a hintázó nő alakja. A mai látogatók az Edelényi kastélysziget logójában is ezt ismerhetik fel.
A 18. században ezt a jelenetet sokszor megfestették és metszeteken széles körben terjesztették. Legismertebb feldolgozása Jean-Honoré Fragonard (1732–1806) francia festő „A hinta” című műve 1767-ből (London, Wallace Collection). A témát emellett a legjelesebb francia rokokó festő, Jean-Antoine Watteau (1684–1721) már korábban, 1712 körül feldolgozta „A hinta” című, kevésbé ismert művében (Helsinki, Sinebrychoffin taide-museo).
A zsánerjelenetek mellett a mennyezetet puttók díszítik, akiket emblémaszerű kompozíciókban festett meg a felvidéki vándorfestő.
