Írásos bizonyítékok ugyan nem támasztják alá, hogy valaha járt-e Czinka Panna az edelényi kastélyban, de annyi biztos, hogy az épület egyik szobájában egy pipázó cigányasszonyt örökített meg Lieb Ferenc festőművész. Érdekes egybeesés, hogy Czinka Pannának, az első cigányprímásnak az élete, valamint a kastély fénykora ugyanazon időszakra tehető.
Az, hogy egykoron a kastély ura és felesége - Eszterházy István és Forgách Ludmilla hallhatták-e személyesen is otthonukban a virtuózt, lehet, hogy örökre rejtély marad.
Czinka Panna 1711-ben Sajógömörön született. Az egyik legtehetségesebb magyar cigányzenészként, legendás prímásként tartják számon. Zenészcsaládból származott, nagyapja és apja II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvarának muzsikusai voltak.
Már 9 évesen olyan tisztán hegedült, hogy a szép reményű gyermeket több gömöri földbirtokos saját költségén Rozsnyóra küldte, hogy ott megfelelően képezzék. Ennek köszönhetően a kis Panna rövid idő alatt rohamosan fejlődött a hegedűjátékban és a zenében, tizenkét éves korára mindenkit lenyűgözött játékával. Tizennégy esztendősen férjhez ment egy nagybőgőn játszó cigányzenészhez. Nemsokára családjából 1728-ban megalapította kis zenekarát. Czinka Pannáé volt az első igazi cigányegyüttes, amelyben két hegedű- egyik közülük a prímás, a másik a kontrás- egy cimbalmos és egy bőgős játszott. Cigányzenekaruk híre napról napra terjedt, ünnepségek alkalmával 30-60 kilométert is utaztak. Ez volt az első híressé vált magyar cigányzenekar.
Czinka Panna a Sajó partján élte családi életét, s később fiai alkották az egész zenekart. Kortársai szerint Panna rövid pipát szeretett szívni, mert annak hossza nem zavarta a hegedülésben.
Czinka Panna zenéit gróf Fáy István és Káldy Gyula adta ki a 19. században. Ezek azonban nem az eredetiek, köztük a Czinka Panna nóta sem. A legenda neki tulajdonítja a Rákóczi indulót is, de ez a 19. század elején, jóval a halála után keletkezett. Fáy gróf legendateremtő volt, feltűnő szépségű , drágakövekkel ékesített ruhájú cigányprímásnőnek írta le, akinek Amati hegedűje volt. Amatinak nevezték azt az olasz hegedűkészítő családot, amelynek tagjai különböző vonós hangszereket készítettek 1550 és 1740 között. Eredetileg Andrea Amatinak köszönhetjük az első, mai napig fennmaradt hegedűt.
Czinka Panna legismertebb szerzeményei közé sorolhatók többek közt: a „Háromszáz özvegy nótája”, a „Halotti tánc” és az „Ősapáink dala”.
Végrendeletében azt kérte, hogy díszruhájában temessék el gyémántos gyűrűjével és mellé helyezzék el kedves Amati hegedűjét is. Alakját számos irodalmi alkotás örökítette meg, emlékét őrzi Sajógömörön mellszobra is.
